Dr. Enyedy Andor Református Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde

  


ÓVODÁNK ÉS ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAMUNK VEZÉRIGÉJE:

"Az Úr ajándéka a gyermek, az anyaméh gyümölcse jutalom"

ZSOLTÁROK 127,3


Bibliai gyermekképünkből és gyermeklátásunkból következik, hogy óvodánk családias légkörű, a családokért van, amelyben a szülő és a nevelő együtt vállal felelősséget a gyermek keresztyén nevelésében.

Óvodánkban Isten igéje érvényesül, ahol az ide érkező és itt tartózkodó gyermek és felnőtt egyaránt érzi és átéli, hogy jó nekünk együtt lenni. Szeretetbe foglalt keresztyén norma szerinti, ékes szép rendben megtapasztalják Jézus Krisztus szeretetét. Érzik, hogy ?Itt van Isten köztünk?(165. dicséret)

Tisztelet, szeretet, elfogadás és megbecsülés, biztonság és védettség veszi körül őket. Békességben, feszültségektől mentesen élik meg a mindennapokat, siettetés és kényszer nélkül, de védőkorlátok között, ahol biztosítva van számukra minden olyan tevékenység és lehetőség, amely elősegíti a növekedést, a fejlődést.

Biztosítjuk az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit, pedagógiai tevékenységrendszerünk és tárgyi környezetünk segíti, a gyermekek fejlődését.

Magunkénak valljuk a Református Óvodai Nevelés Keretprogramjában leírtakat. ?A keresztyén óvoda felnőtt közösségének fontos, hogy Istennel való kapcsolata épüljön, mélyüljön, hogy hiteles módon tudják közvetíteni a Biblia központi üzenetét, Isten szeretetét a gyermekekkel és a felnőttekkel való kapcsolataikban.?

Kiemelt és hangsúlyos a keresztyén pedagógus és a pedagógiai munkát segítő munkatársak személye, élete, a keresztyén értékrenddel való azonosulás és annak képviselete.

Isten előtti lelkiismeretességgel, szívünk egyenességében ?növekedvén nevelődünk? mi is, Neki engedelmeskedve és Őt követve.

A Hitéleti munkaközösségünk létrehozásával célunk:


1. Keresztyén szellemű nevelés

?Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne tiltsátok el tőlem őket, mert ilyeneké az Isten országa.? (Mk 10, 14 )

? A református óvoda, nevelési intézmény, melynek testülete elkötelezte magát Krisztusnak. A keresztyén életvitelhez hűen szolgálják Istent és nevelik a rájuk bízott gyermekeket.

Minden nevelőnek vállalnia kell, hogy a gyermek Isten ajándéka, a gyermekkor Isten rendelése, ezért azt sem visszafogni, sem felgyorsítani nem szabad. Ennek a kornak nagy jelentősége van a személyiség fejlődésében, amelyet fel kell ismernünk, és a reánk bízott gyermekeket Isten előtt kedves nevelésben vezetünk.?(A református óvodai nevelés keretprogramja)

A keretprogram által kitűzött irányelvekkel egyetértve valljuk, hogy ?a református óvoda áldásközvetítő hely, ezért nem egyik vagy másik cselekményében, nevelési eljárásaiban, hanem egész szellemiségében vállalhatja és határozhatja meg önmagát. Ez a szellemiség két egymást kölcsönösen feltételező és kiegészítő részből tevődik össze: a Szentháromság Isten tisztelete és szeretete, amely a munkatársak részéről abban nyilvánul meg, hogy egyéniségében, egyediségében és egyszeriségében fogadják el és szeretik a rájuk bízott gyermekeket; másrészt abban, hogy tudják minden tettük, cselekvésük kimondhatatlanul a Szentháromság Istenről szóló bizonyságtétel.?

A keresztyén szellemű nevelés az egész nevelési folyamatot áthatja. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek épüljenek szeretetben. Tanulják meg, hogy szeretetet nemcsak kapni, adni is jó.

Az önuralom, önfegyelem nevelés területén szeretettel, meggyőzéssel kívánjuk nevelni a hozzánk járó gyermekeket, hogy kialakuljon az indulat leküzdésének képessége, mely később az önálló életvezetés alapja.

A szolgálatkészségre nevelés lényege, hogy a gyermek átélje ?Nagyobb öröm adni, mint kapni?. Lelkületükben, gondolataikban éljék át, hogy a jó cselekedetek építik az embert. Cselekedni jó és öröm.

Személyes hitre, meggyőződésre nevelésünk során annak megértését, átélését tartjuk fontosnak, amit a Hegyi beszédben is olvashatunk: ?Amit az emberektől kívántok, amit szeretnétek, hogy az emberek veletek tegyenek, cselekedjétek ti ugyanazt velük.?

A keresztyén hitre nevelés alapjait az ismeret, a megismerés, a bizodalom és az engedelmesség adja.

Az engedelmesség, jelenti pl.: a csoport együttélési szabályainak betartását.

Az ismeret állandóan változik, az Istenről szerzett tapasztalatok által. A gyermekek Istent kedvesnek, jónak, igazságosnak, megbocsátónak ismerik meg.

A megismerés folyamatában nemcsak kognitív, hanem érzelmi és indulati jellemzőink is részt vesznek. ?Nyitott utat? kell, hogy adjunk társainknak, hogy megismerjenek bennünket, s nekünk is így kell társaink felé fordulni.

A bizalom: szívbéli bizalom, Isten által adott bűnbocsánat. A gyermek számára közvetítjük, hogy bízunk benne, elfogadjuk. Ez az alapja annak, hogy ő is bízzon Istenben, s embertársaiban.

A keresztyén szellemű nevelés feladatai tehát az óvodában a pozitív énkép alakítása, a kapcsolat- és a bizalomképességének fejlesztése. Mivel az óvodáskorú gyermek alapvető tevékenysége a játék, ezért gyermekeink óvodai napjait ez a tevékenység határozza meg. Ebből adódóan a keresztyén szellemű nevelés ettől el nem válaszható és így a gyermekek egész napját áthatja. A gyermekek játékélményéhez, játékukban megjelenő ismerettartalmakhoz, élményanyagokhoz minden esetben megtaláljuk azokat a kapcsolódási pontokat, amelyek alkalmasak a hit dimenziójának kivetítésére, ?hitből hitbe? történő nevelésre.

A keresztyén óvodai nevelésünknek vannak kiemelt alkalmai, amelyek megvalósítása a gyerekek életkorához igazított formában és tartalommal, megfelelő szakmódszertani metódussal épülnek fel.

- Bibliai történet feldolgozás

- Áhítat

- Étkezés előtti és utáni áldáskérés

- Elalvás előtti ima

- Az ünnepek

Bibliai történetek feldolgozása

A keresztyén nevelés egyik kiemelt jelentőségű alkalma és, lehetősége az óvodában a bibliai történetekkel való ismerkedés.

A gyermekeknek igényük van a történetekre, úgy, miként a mesére is, mert a gyermeki lélek igényli a misztikumot. A bibliai történet műfaja alapvetően más, mint a mese műfaja, ezért az életkori sajátosságokat szem előtt tartva, a történeteket hiteles helyzetekben, szituációhoz, érdeklődéshez, hangulathoz alkalmazkodóan mondjuk el. A történetek kiválasztása, elmondása, értelmezése szakmódszertani elveket figyelembe véve szemléletesen, gyermekszerűen történik. Azokat a történeteket részesítjük előnyben, amelyek a korosztály adottságainak megfelelőek. Isten oltalmazásáról, szeretetéről, gondoskodásáról szólnak, nem keltenek félelmet. A ?Református óvodai nevelés keretprogramja? által kidolgozott tématervet használjuk kiindulási tervként. A Biblia tanítását hűen követve, annak üzenetét megértve a gyermekek számára is feldolgozható, érthető formában közvetítjük a gyermekek felé. Nem az ismeretek halmozása a célunk, hanem az üzenetek belsővé válása az átélt élményeken keresztül.

A kéthetente jelentkező történetek feldolgozására elegendő időt biztosítunk, a naponta, délelőttönként megtartott áhítatok alkalmain ismételten beszélgetünk róla, ahol lehetőség van a bibliai üzenet tartalmi részletezésére, a történethez kapcsolódó fogalmak megbeszélésére a gyermekek tapasztalati élményei mentén.

A bibliai történetek feldolgozásai hívogató énekkel kezdődnek, amely éneklése alatt a gyermekek egy erre a célra kialakított, nyugalmas liturgikus térbe helyezkednek el. A kezdő ének és a kezdő ima állandóan visszatérő liturgikus eleme ezen alkalmaknak. Mindez az elcsendesedést és az egymásra és Istenre figyelés légkörének megteremtését szolgálja. A történet megismerése előtt rávezető, ráhangolódó játékkal, beszélgetéssel irányítjuk figyelmüket a történetre, Isten igéjére. A történet elbeszélése, bemutatása során élünk a módszertani megoldások számtalan formájával, lehetőségével, amely az adott történethez és a gyermekcsoport életkorához, érdeklődési szintjéhez leginkább megfelelő. A történet után cselekvő módon applikáljuk az üzenetet, olyan játéktár felhasználásával, hogy minden esetben élményt adóak legyenek ezek a játéktevékenységek.

A történet eseményét ábrázoló képeket elhelyezzük az erre a célra rendszeresített parafa vagy flanel táblánkon. Vizuális játékkal megjelenítjük, lerajzoljuk, esetleg kiszínezzük a történet lényeges eseményét, szereplőjét. A történethez kapcsolódó énekek megtanulása, elmutogatása vagy mozgással kísérése is cselekvő módon való applikálás, amely segíti az átélést, a megértést. Készíthetünk szemléltető, hívó képeket is hozzá, ez segít a gyermeknek a szöveg egymásutániságának megjegyzésében, memorizálásában. A feldolgozás zárásaként egy rövid aranymondás hangzik el, melyet nem tanítunk direkt módon. A gyakran elhangzó aranymondás egy idő után e nélkül is elsajátíthatóvá válik gyermekeinknek. A záró ének és a záró imádság lezárja a tevékenységet, amelyből a gyerekek visszatérhetnek játékukhoz. A történet képei, a korhű jelmezek, eszközök, kellékek a tovább játszani kívánó gyermekeknek biztosítva van a nyitott polcon és tárolókban. A hét folyamán bármikor újra elővehető, eljátszható a gyermekek igénye és érdeklődése függvényében.


Áhítat

Az óvodába érkező gyermekek általában elsőként az óvónőtől látják az imádkozást: összekulcsolja kezét, elmondja halkan az imát.

Az imádságok kezdetben kötött imádságok, melyet az óvoda napirendjébe illesztünk be (étkezés előtt és után, elalvás előtt). Később megjelenhetnek a szabad imádságok, melyekbe beleszőhetjük, ill. a gyermekek is beleszőhetik mindennapi élményeiket, problémáikat, kéréseiket Isten felé.

Áhítatot mindennap tartunk 8-10-15 percnyit. Az áhítat kezdésének időpontja 8 óra 15 perc

Az áhítatot rövid imával kezdjük, körbeülünk, éneklünk, majd a kiválasztott időszerű bibliai történetről beszélgetünk, zárásként imádságot mondunk.

A gyermekek fokozatosan veszik át az óvónő viselkedésmódját, megszokják, hogy imádság alatt elcsendesülünk.

A nagyobb óvodások számára már igénnyé válik az áhítat, melyet folyamatosan bővítünk egy-egy értelmezhető bibliai üzenettel, aranymondással.

A gyermekeket az áhítatra hívogató énekkel a liturgikus terünkbe hívogatjuk. Ez a naponta 8-10 -15 perces elcsendesedés, melynek célja a befelé, majd az Istenre figyelés. Hálaadás az új napunkért, erő és kedv gyűjtése, kérése, jóakarat felindítása a napi tevékenységekhez, a szeretetteljes együttléthez. Ezen alkalmakon az aktuálisan megismert történet üzenetét is elmélyíthetjük, kapcsolhatjuk a gyermekek életéhez, élményeihez. Imádkozhatunk beteg társaikért, szüleikért, vagy amiért éppen szeretnének. Az áhítatoknak is állandó liturgikus kerete van, amely a kezdő énekkel, kezdő imával, a záró énekkel és záró imádsággal fogja össze az áhítatot.


Az étkezések előtti és utáni áldáskérés:

Minden étkezés előtt a megterített asztal körül ülő gyerekekkel elcsendesedünk és énekben, majd szóban kötött imát mondunk, áldást kérünk ételünkre. Az étkezés befejezésekor hálát adunk az ételért, italért.


Az elalvás előtti ima:

Álom, álom, édes álom,

Nyugodj az én szempillámon,

Amíg zárva lesz a szemem,

Légy mellettem én Istenem. Ámen.


Keresztyén óvodai nevelésünk kiemelt, jeles alkalmai, az ünnepek:

?Az ünnepek szépséget, ritmust, értelmet adnak a hétköznapoknak. A keresztyén óvodákban az ünnepek az öröm, a hálaadás alkalmai a gyermekeknek, felnőtteknek egyaránt.? (A református óvodai nevelés keretprogramja)

Az átélt élmények segítik az Istenhez és egymáshoz tartozásuk érzését, élményét. Minden ünnep alkalmával lényeges momentum az érzelmi ráhangolódás. Vannak életünkben visszatérő elemei az ünneplésnek, ezzel a hagyományteremtés a célunk. Az ünnepek, a hagyományok keltette élmény, a közösséghez, a gyülekezethez tartozás érzésének első megtapasztalása gyermekeink életében.


Gyermek- istentisztelet

Az Iskolai hitéleti munkaközösséggel együttműködve, velük összehangoltan szervezzük meg a gyermek-istentiszteleti alkalmaink időpontjait. Óvodapedagógusaink szolgálatával tartjuk ezeket az alkalmakat, melyet a nagycsoportos óvodásainknak és az érdeklődő kisebb óvodásainknak is felkínáljuk. A gyermek-istentiszteletek liturgikus keretének és tematikájának összeállítása az Óvodai hitéleti-munkaközösség feladata, melyet minden évben a hitéleti-munkaközösség éves munkatervében rögzítünk.


A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

- A tanult imádságokat önállóan tudják elmondani.

- Várják, és szívesen hallgatják a bibliai történeteket.

- Részt vesznek a történet hallgatásához szükséges feltételek kialakításában.

- Ismernek egyházi ünnepekhez kapcsolódó verseket, dalokat, képesek azok fölidézésére.

- A tanult történeteket föl tudják eleveníteni játék, és vizuális tevékenység formájában.

- Énképük pozitív, bizalom- és kapcsolatteremtő képességük fejlett.

- Szeretik és elfogadják társaikat.

- Erkölcsi értékítéleteik életkorunknak megfelelően fejlett.


Horváthné Hajdú Éva
óvodapedagógus


  • Facebook
  • Google Bookmarks
  • tumblr
  • Twitter

Étkezési térítési díj - pótnap

Kedves Szülő!


Az étkezési térítési díj befizetésének pótnapja:


2017. október 31. (kedd) 8:00-11:00


A térítési díj szedése az intézmény konyháján, az ÉTKEZŐ részben történik.

Kérjük, hogy aki az étkezési térítési díjat eddig még nem fizette be, ezen a napon szíveskedjen megtenni.

Joomla Templates and Joomla Extensions by JoomlaVision.Com
Joomla Templates and Joomla Extensions by JoomlaVision.Com
Joomla Templates and Joomla Extensions by JoomlaVision.Com
ingyenes webstatisztika

A honlap a legjobb felhasználói élmény nyújtása érdekében sütiket használ. Az oldal böngészésének folytatásával hozzájárul ahhoz, hogy ezeket a sütiket böngészőjében tároljuk. Tudjon meg többet az oldalon használt sütikről.

...

EU Cookie Directive Module Information